IKSZ

Közösségi szolgálat kreatívan

Volt szerencsém részt venni a március 7-től április 12-ig tartott Szóda IKSZ által szervezett közösségi szolgálaton. Eleinte, ahogy elolvastam a programleírást a Facebook oldalukon, nem teljesen volt világos a feladatom. Azt gondoltam, hogy nincs olyan közösségi munka, amelyhez a kreativitásunk szükséges és nem az adminisztratív, monoton munkát várják el. Ezzel szemben a Szódában mindig új, csoportos feladatok elé állítottak bennünket, amelyek az improvizációs készségeinket fejlesztették. Az összes foglalkozás fantasztikus hangulatban telt, és temérdek új barátra tettem szert.

Nem is húzom tovább az időt, inkább leírom hogyan is zajlott a hat alkalom.
Az első két programon megismertük egymást játékokon keresztül. Többször körbementünk a neveken, majd a legrandomabb állításokat kellett mondani magunkról, amik csak eszünkbe jutottak. A végére persze vicces és kissé abszurd információkat tudtunk meg egymásról, de legalább kiderült, kikben van közös pont. Ezek után együtt oldottunk meg feladatokat a Dunával kapcsolatban, amelyek kifejezetten sokoldalú tudást igényeltek. Szerencsére minden résztvevőnek megvolt valamelyikhez a tehetsége, így sokkal gyorsabban raktuk össze, mintha egyedül dolgoztunk volna a feladatsoron. Az elkövetkezendő alkalmakon már 4-6 fős csapatokban dolgoztunk. Volt, hogy az Antall József Tudásközpontban, volt, hogy a rakparton tevékenykedtünk. Egyik foglalkozáson – mikor szintén a rakparton gyűltünk össze – az ott található „hulladékok” (söröskupakok, botok,pizzás zacskó, tehát semmi veszélyes) alapján kellet egy kreatív történetet összeraknunk, illetve bármely formában rögzítenünk. Ez a program kifejezetten tetszett mindenkinek, ugyanis akármiről szólhatott az általunk kreált sztori; házasságtörésről, ufókról, stb. amiken természetesen rengeteget nevettünk.

DSC_1249

Egy másik alkalommal szintén a napsütéses rakparton, szintén az ott eldobott hulladékkal, tárgyakkal  foglalkoztunk. Olyan szokatlan nézőpontból készült művészi fotót kellett készíteni egy ott talált tárgyról, amelyet ha megmutatunk egy résztvevőknek, nem tudja majd kitalálni mi volt a fotó tárgya. Ötletesebbnél ötletesebb kompozíciók születtek, rejtélyesebbnél rejtélyesebb megfejtéssel. Nem egyszerű egy betondarabot ötszörös nagyításban felismerni. 😉

Ami igazán emlékezetes élmény maradt, az az utolsó alkalmak egyike volt, amikor is Orsi és Viola bejelentette, hogy lehetőségünk van valami igazán maradandót alkotni a kedvenc helyszínünkre, a rakpartra. Betontáblára tervezhettünk egy képet, vagy egy rövid szöveget, ami a Duna-partra fog kikerülni. Ezen keresztül bármit üzenhettünk az arra járóknak, ami megnevetteti, elgondolkodtatja őket. Buzgón neki is kezdtünk csapatosan, és röpke két óra ötletelés és két óra tervezés után készen álltak a kiöntésre váró minták. Hamarosan jött is a hír, hogy a táblákat kiöntötték, és a programzáráson felavathatjuk őket!

DSC_1245

Az utolsó alkalmon a helyszínre mentünk, megtekintettük, majd elhelyeztük az alkotásainkat. Mondanom sem kell, szebbek lettek, mint hittük volna.
Összességében fantasztikus élmény volt, csodás embereket ismertem meg ezen a jó hangulatban telt közösségi munkán. Jövőre egészen biztosan újra elmegyek!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s